A lovakrúl

Üdv mindenkinek, ez itt a Crosslord Post x-edik száma!

A mai lap kínálatából:
- Soma Mama Gésa úgy gondolja, hogy miután már sikeresen megváltotta a női nemet harcos szeretetével, férfivá operáltatja magát, hogy az erősebbik nemen is hitelesen segíthessen!
A Crosslord Post üdvözli a lépést.
- Az egy kávé Szily Nórával műsorvezetője végre rászánja magát a lépésre és elvégez egy újságírói tanfolyamot, hogy a semmitmondó kérdések helyett csak szimplán köznapiakat tudjon feltenni
- Faludy György özvegye a rímfaragás után filmrendezésre szánja a következő fél évet, címe: Hogyan lettem gazdag költő tehetség nélkül?
- Csonka András megnősül! A nemzet Bandikája Falusi Mariannt veszi el - a Crosslord Post már el is küldött nászajándék gyanánt egy extra strapabíró, tölgyfával megerősített baldachinos nyoszolyát a nagy estére
- És végezetül: A nemzet ogréja, Berki Krisztián a heréi és a s*gge után ezúttal az arcát vasaltatja ki. A Crosslord Post által megszólaltatott kozmetikai szakértő nem kívánt nyilatkozni lapunknak, csak annyit mondott: "Nem értem, minek oda a vasalás, így is olyan lapos a képe, mint egy tepsi"

Most végre elkezdjük a szószórást.
Legutóbb egy újabb túrával hagytuk elveszni Ariadné fonalát, most egy emlékezetes sörözéssel vezetjük fel ismét a futamot: Trombitär legénybúcsújának ideje érkezett el.
Emlékeim szerint július elsejére esett az időpontja, hogy Marky összetrombitálta (no pun intended) barátait és zenésztársait a Regébe, hogy mindannyian elbúcsúztathassuk legénységét, és méltóan felkészíthessük a vőlegényi sorra.
Így is lett.
Természetesen a jeles estén lemerült a telefonom, így önfeledt tudatlanságban kóvályogtam a Fehérvári Úti Vásárcsarnok előtt, szakadó esőben, amíg meg nem jöttek a sáskajárásra emlékeztető létszámú barátok és zenészek.
Ott volt fél Oroszlány egyébként - Peti D, Zoli Sz többek közt - valamint Leva, aki egykor Potterrel és öcsémmel zúzott a rövid életű Pope nevű formációban, és később, Trombitär esküvőjén násznaggyá is avanzsált.
Az este folyamán Marky elmesélte, hogy régen mennyit jártak a Regébe (gimnáziumtól kezdve tán), valamint egyéb sztorikat a középiskolás évekről, amiken az egyre kásásodó előadásmód még csak tovább javított. :D
Az eső nem szűnt, a társaság (miután kipakoltak minket az ivóból) egy szomszéd utcában vigasztalódott, ahol bárhogy is próbáltuk rávenni az este ünnepeltjét, nem tudta makulátlanul lejátszani hangszerén a Modern Talking - Cheri Cheri Lady című örökbecsűjét. xD
(Aki egyébként megmagyarázza nekem, miről szól a dal klipje, az a vendégem egy Bambira)
Az valóban zseniális volt, Szokit dicséri az ötlet.

Másnap viszonylag nem volt kedvem semmihez, ennek ellenére elmentünk Mr. Poollal és Peti K-val Nagykovácsiba, hogy megváltsuk a világot és elmélkedjünk az atomkorszakról a gyülekező felhők árnyékában.

Mr. Pool és Peti K még Nagykovácsi síkabb részin.

Alapvetően úgy volt, hogy jönnek lányok is, de az egyiknek a lába rándult meg valami rejtélyes (s vélhetően egy vadul és vígan végződő) randi után, a másik lebetegedett, így hármasban mentünk ki a Moszkva térről a természetbe vissza.
Peti K szavajárásával élve, ciccent is a söci hamarosan (bár ő ipszilonnal írja, de szerintem az túl meleg), aztán felbátorodva a felhők oszlásán, fölfele indultunk a magasságos felé.
Mr. Poolnak természetesen ezúttal is akadt mondanivalója, Peti cimborám pedig éppen azon elmélkedett, vajon eljöjjön-e a helyről, amely annak idején mindkettőnket Amerikába exportált.

Egy közepesen hősies kép, ahogy két vándorunk a Nagy-Szénás csúcsára tör.

Jó volt tehát a hangulat, az emelkedő pedig baszottul meredek, úgyhogy mire fölértünk a Nagy-Szénás csúcsára, a gyaloglásnál már az is vonzóbb lehetőségnek tűnt, hogy egy ágyba feküdjek Hoffmann Rózsával, majd hagyjam, hogy elfenekeljen.
Erre azonban nem került sor, mert hirtelen kitárult a táj, és elláttunk valami bődületesen messzire. Kicsit nagy volt a haze, de körben a Pilis alsóbb hegyeit végig láttuk, akárcsak keleten a Duna csíkját.

Az idő pedig el fog jönni, amikor nem sörözünk egy túrán, ez azonban nem az a nap volt, úgyhogy miután némi kopogtatás után béeresztettek minket a legendás Muflon itatóba, tettünk is az érdekében, hogy méltó legyen a nap Geldar kalandjaihoz. :D
Az lett.

Kilátás a Nagy-Szénás csúcsáról.

Ez után a nem kevésbé legendás Budai 50 túra útvonalán haladtunk visszafele, ahol a srácok némileg tűnődve hallgatták az első teljesítménytúrám történetét.

Nagykovácsi, 22 fok, szél. A Drei Wetter Taft most sem tart.

Avagy hogyan biztattak minket a katonák pont a zsíros-hegyi emelkedő előtt, hogyan fogyott el a vizünk Faffyval és öcsémmel a Telki fölötti erdőkben - és hogy hogyan szállt ki a csapat java Balázs, a héregi hős miatt (mi hárman fejeztük be egyedül).
Az ereszkedés a Remete-szurdokba olyan volt, mint akármikor máskor: filmbe illő.
A táj gyönyörűen szűkül össze körülötted, mialatt néznéd, az ágak kifordulnak a lábod alól és már seggre is ültél.
Mire káromkodva föltápászkodnál, már meg is jött a következő társad, s mivel ketten nem fértek el, egyszerre indultok lefele, hátha elfértek az egy személyes úton. :D
Remekbe szabott volt.

A legendás Muflon itató.

A napnyugtától kevésre járt már az idő, mire kiértünk Pesthidegkút házai alá. Innét pedig valamennyien hazafele vettük - volna az irányt, de inkább beültünk sörözni a Moszkva téren egy közepesen drága helyre.
Baromi fasza nap volt.

Az elkövetkező két hétben pedig megismertem néhány vegyészt, akik közül az egyik volt akkora szerencsés, hogy láthatta a Linkin Park utolsó magyarországi fellépését Chesterrel.

Tudom, tudom: a Linkin Park évek óta f*st gyárt. Viszont mivel Chezy Chaz felfoghatatlan módon öngyilkosságot követett el, a hangját már sosem hallhatja a nagyérdemű, ami valljuk be, tragédia (nem beszélve a hat gyermekéről és a feleségéről).
Adjuk hozzá azt, hogy másik kamaszkori idolom, Ian Watkins huszonegynehány évet tölt a böriben gyermekek molesztálásáért, és máris kimondhatjuk: az élet kegyetlen, ha példaképekről van szó (feltéve hogy nem Katy Perry és Zimány Linda a példaképed, mert akkor bőkezű és információkban dús).
Ne szomorkodjunk azonban.
Ideje, hogy megünnepeljük, hogy véget ért a pénzügyi negyedév (és ne feledjük, jövő héten Geldar huszonkilencedik életévét is betölti), így a történetnek mára itt a vége.

Legközelebb is jövünk Lajcsival, és a Crosslord Post szerkesztőségével.

Szevasztok kiskalózok!!!! - rikoltotta Jónás Rita, az üvöltő dervis, mielőtt gyöngéden katapultba segítették és a szlovén hegyek irányába vígan ki is lőtték.