Helló Nép!
Ideje lezárni a Russian Girl 2.0 történetét!
Rendkívül pozitív felütés, igaz? :D
Megrettenni persze nem kell - ez a zenekar olyan, mint az anyag.
Nem vész el, csak átalakul.
Legutóbb ott hagytuk abba, hogy épp zajlanak a második EP-nk keverési munkálatai és (ekkor még) négy lekötött koncertünk is van 2024-re, ebből egy albumbemutató az S8-ban az amerikai Burn Kit együttessel.
Ezen felül Oroszlányra is hívott minket a művház igazgatója nemsokára.
Augusztusra biztossá vált, hogy Máté és Dávid távoznak, úgyhogy a próbák viszonylag kelletlen hangulatban teltek.
Annyira nem viselt ez ekkor még meg - amikor DTR eltávozott, az erőegyensúly végleg felborult a bandán belül és az összeálló Dávid-Máté tengely egy idő után már egyre kevésbé a zenekarért, mint sokkal inkább a zenekar ellenében ténykedett.
Máté még azért hajlandó volt dolgozni értünk, Dávid mester azonban ekkor már semmit nem csinált a nyavalygáson meg a féltékenykedésen kívül.
A próbákra eljárkálást, koncertekre készülést nem említem persze, ott azért odatette magát - csak ez egy zenekaron belül az abszolút teljesíthető minimum.
A háttérben pedig formálódni kezdett valami ennél is sötétebb dolog, de erről majd később.
Egyelőre túl kellett esnünk egy koncerten, ahova meghívtak minket - és amiért kemény 10.000 forintot kértem (ezt a végén meg is kaptuk).
Augusztus harmadika.
A helyszín a Legenda Sörfőzde volt Sashalmon (BP), a lineup pedig így festett:
- Noway!
- Impardonné
- Russian Girl.
A NoWay egy közepesen ígéretes csepeli banda, kik egy egész jó női énekessel operálnak.
Pop-punkot játszanak, néhány számuk meg is maradt a fejemben.
Rajtuk még úgy csak-csak voltak népek, bár ott se nagyon sokan.
Utánuk következett a koncert szervezője, az Impardonné együttes Kartalról.
No igen. :D
Az ő zenéjükről nagyon-nagyon nehéz pozitívumot mondani, annyi biztos, hogy jó frontemberrel operálnak (énekelni mondjuk egyáltalán nem tud, de a közönséget fel tudja tüzelni).
Később egyébként, mikor épp Nagyimnál voltam Szoboszlón, láttam a tévében őket az X-Faktorban (azonnal kiestek).
Annyi plusz biztosan megemlíthető még velük kapcsolatban, hogy ott legalább akarnak valamit a skacok.
Nagyon sok koncertet vállalnak, és később adtak is nekem kontaktokat, ahova mi el tudunk majd menni zenélni.
Rajtuk is szórványosan voltak népek - ezután jöttünk mi.
A koncertet magát faszán lehoztuk, más kérdés, hogy nagyjából 10 ember maradt a helyszínen az Impardonné produkciója után.
Köztük volt azonban Beni, akiről korábban már alighanem értekeztem.
Ő egy elég értelmes gitáros fazon - annak idején Dávid és ő vetélkedtek a zenekarba való kerülésért.
Akkor Dávid vitte el a pálmát, de meghívtam Benit, tudván, hogy ő tökéletesen tudná pótolni a távozófélben lévő tiszalöki gitárhőst.
Tetszett neki nagyon a zenénk, de végül nem tudott csatlakozni egyéb elfoglaltságai miatt...
Szóval - a Legendában nem sültünk fel, de összességében az egész közepes, vagy inkább kevésbé jó volt számomra.
Hatalmas helyen pár lézengőnek előadni a dalainkat sose ad igazán óriási löketet - s mivel ezt a koncertet én szerveztem, hamarosan meg is szólaltak a szirénhangok (persze Dávidról beszélek), hogy hát igen egyre lejjebb adjuk a szintet, s ezért valahogy én lettem volna a felelős szokásosan.
Ha az elejétől olvassátok a Russian Girl Rising-sorozatot, akkor természetesen eddigre nyilvánvalóvá vált, hogy a koncertek szervezéséért egyébként nagyon sokáig nem én feleltem, és akkor is futottunk párszor taposóaknára (azaz fejjel előre a falu végi becsületsüllyesztőkbe, ahol 3-4 helyi, veterán alkesz előtt ment a joga indietó).
Akkor érdekes, de a szirénhangok némák maradtak.
Engem a 2023-as évben főleg az érdekelt, hogy szerezzen színpadi tapasztalatot a társaság, aztán majd csak eljutunk nagyobb helyekre, jönnek majd a jobb lehetőségek.
2024-ben ez be is következett.
Más kérdés, hogy akkor már valóban én is elkezdtem koncerteket szervezni, hogy ne csak a nagyon kicsi, nagyon világvégi helyekre jussunk el olyan közönség elé, akik jellemzően nem beszélnek angolul, szóval a szövegeimet eleve nem is érti senki...
Úgyhogy Mr. Tiszalökkel ellentétben én egy-egy kevésbé jól sikerült koncert után nem kezdtem el Máténál bőgni, hogy már megint hova hoztál minket, mi ez a hely, kik ezek az emberek, miért nincs itt senki. :D
Kis különbségek, de elég fontosak.
 |
| Bogdán (Néma Revolverek), Dávid és Máté Szekszárdon. |
Egy hét múlva Szekszárdon volt jelenésünk, a Séd kocsmában.
Szekszárd különleges hely számomra, ugyanis innen származott életem egyik legnagyobb szerelme, Anita.
Vele évekig kerülgettük a másikat, aztán végül valahogy sose indult el igazán komolyabban semmi - hol ő hátrált meg, hol én.
 |
| Tomi és Laca (Néma Revolverek). |
Ezúttal a fentebb említett klasszik vidéki kocsmák egyikébe érkeztünk meg, de a Legendával ellentétben itt kifejezetten jó előérzetem volt.
A már többször megénekelt Néma Revolverek hívására jöttünk ide (hallgassátok meg legújabb, Tíz után... címmel megjelent EP-jüket, nagyon jó!).
Rajtuk kívül megjelent még a szintén szarvasi Méla Undor is.
A Revolverek koncertje szokásosan remek volt - utánuk mink is előadtuk a szokásos produkciónkat, nagyjából 10-15 ember előtt.
A záró Méla Undoron aztán Laca, a Revolverek dobosa (ki amabban is benne van) alsógatyára vetkőzve kente neki, mentségére szóljon, hogy ott hátul legalább 45 fok volt addigra. :D
Összességében erre már azt mondtam, hogy ugyan nem népes közönségnek játszottunk, de legalább jó volt a hangulat és az mindig jó jel, ha a népekhez később folyamatosan újak csatlakoznak bé.
Akkor is, ha végezetül összesen vannak 15-en... :D
Ezzel tulajdonképpen le is zárult a Russian Girl 2.0 koncertezési históriája - többet ezzel a felállással már nem adtunk.
Megjelent (és a sajtóban elég komoly visszhangot kapott) a második EP-nk végül szeptember 13.-án, de végül le kellett mondjam az összes hátralévő koncertünket.
Máté ígéretével ellentétben egyszerűen eltűnt, majd jöhetett Dacó köre.
Bemondtam, hogy egy oroszlányi koncert méltó zárása lenne ennek a felállásnak, ő pedig kijelentette, hogy már ehhez neki nincsen kedve.
Mondom jól van, de tavasszal már az új tagokkal nem ez fog menni, hogy mindig lesz egy kerékkötő, aki blokkolja a lehetőségeinket, mert ez hosszú távon nem válik egy-egy zenekar javára.
Ekkor kilépett ő is.
Szajonara, David-szan.
Nem fogsz hiányozni.
Miló barátunk ekkor még úgy volt, hogy marad - erre alapozván meghívtam egy, a Hashtag karaokébárban megismert srácot, Ricsit dobosnak.
Ő azóta egyébként tag lett és elképesztő lendületet hozott a zenekarba, arról nem is beszélve, hogy az összes dalunkat megtanulta nagyjából öt-hat hét alatt. :D
Volt akarat rendesen, vele rengeteget nyertünk.
Aztán Miló végül is úgy döntött, hogy mégis inkább a CBD-re koncentrál, nem folytatja velünk.
Gondolom nem akart süllyedőfélben lévő hajón evickélni, mikor a főzenekara viszont ment rendesen és ezt egyébként teljesen meg is tudtam érteni.
Az ő kilépésekor azért akkor elég mélyre kerültem lelkileg, amin az sem segített, hogy kiderült: Dávid barátunk megpróbált egy ellenzenekart alapítani Russian Girl-tagokból, csak női énekkel. :D
Mondjuk ettől túl sokat nem vártam és végül is már az első próbán besült a kezdeményezés, úgyhogy nagyjából a csúcson hagyta abba a formáció...
Ellenben lesz szó egy novemberi Csodaváras kirándulásról legközelebb, illetve végre megszületik kisfiam is - érdemes lesz velem tartani!
Auf wiederhören!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése